Szeptember eléjén járunk, a hőség nem csillapodik. Hőség ide vagy oda, egy kis dunai keszeg horgászat feeder bottal (és más technikával is) mindig élvezetes. Mindig tartogat meglepetést a folyóvíz. Délelőtt irány a dunai vízpart!

A hajnali kelést most kicsit elodáztam, így nyolcórai ébredés lett belőle. A hőmérséklet még csak 24 °C, azt mondanám ez kellemesnek ígérkezik, mire magasabb lesz ez az érték, délkörül járhat majd az óramutató. Tisztálkodást, laza kis reggeli követte, leöblítve egy finom friss kávéval. Majd a horgász felszerelés összekészítése, bepakolása. Máris indulásra kész a pecás, kilenc óra előtt sikerült is kiérkeznem.

Helyszín:

Régóta figyeltem ezt a helyet, ahova leszerettem volna ülni. A Dunán régen kialakult hordalék sziget végénél folyásirányba, mindez a gönyűi szakaszon az EON erőműtől jobbra található.
Mind alacsony mind magas vízállás mellett van csendesebb és erőteljesebb része. Köves, fövenyes part szél jellemzi, beljebb inkább a kavicsos részé a főszerep. Könnyen elérhető a keszeges, paducos, márnás része, aránylag akadómentes.

A hely	Fentről	Fő folyam felé	Jobb oldalon

Felszerelés:

-Botok: Arno Intruder 390 cm Heavy 60-120 gr. Nevis Vanity 390 cm XXH 80-220 gr.

-Zsinór: CZ Bull-Dog Feeder zsinór 0,25 mm. Feeder Competition FC Method süllyedő zsinór 0,25 mm

-Orsók: Nevis Magnum Carp 50-es nyeletőfékes orsó. O’REEL EDGE 6000 FS nyeletőfékes orsó.

-Horogelőke: A már jól bevált Nevis Vision 0,16 fluorocarbon 80 cm hosszban.

-Dobóelőke: CZ Allround 0,16 fonott, egyik végén két hurok került kialakításra, a szabad végét uni to uni csomóval kötöttem össze a főzsinórral.

-Horog: Gamakatsu A1 Team Feeder Strong Carp 10-es ami első ízben került kipróbálásra. Guru QM 1 10-es szakáll nélküli csalitüskével.

-Eteteőanyag: Timar River Plus Big Cheese, hozzáadagolva 4,5 mm-es halibut pellet és csontkukac, ráadásként még fokhagyma porral is megszórtam.

Horgászat:

A fent említett időben megérkeztem a helyszínre, leparkoltam az autóval. Körül szerettem volna nézni a kipakolás előtt, melyik rész szabad és milyenek a viszonyok. Már indultam volna a hely felé, mikor is egy idősebb horgász jött velem szembe, pakolt a kerékpárjára, gondoltam ép készül elhagyni a helyszínt. Meg is kérdeztem, hogy horgászik e tovább vagy szabad a pálya? Nyugodtan menjen csak mondta szívélyesen, amúgy is döglött a víz. Elmesélte reggel fél hat óta még egy kis halat sem tudott fogni, rablóhalazáshoz. Rögtön lefagyott az arcomról a mosoly, akkor csak zsinór áztatás és napozás lesz ebben a kis időben. Azért magabiztosan megjegyeztem én teszek egy próbát. Ejtettünk még pár szót az idei magas és alacsony vízállás előnyéről hátrányáról. Majd elköszöntünk egymástól, Ő a jól megszokott „Görbüljön!” mondattal búcsúzott, amit én is szívből viszont kívántam a következő alkalomra.

Helyszínen

Gyorsan neki is láttam kipakolásnak, felállítottam a bottartót, bekevertem az etetőanyagot. Előszítettem a két botot, két távolságot szerettem volna meghorgászni, a Nevis-szel a sodrás szélét, a másikkal jobbra 15 m-re, de az első 20 perc után kiderült, hogy ez nem járható út. Ahogy lenni szokott egyszerre volt kapás mindkét boton, szerencsére nem lett se bot, se halvesztés.
No de ne szaladjunk ennyire előre. A próba dobásnál kiderült a130 gr-os kosár megáll beljebb, 15 m-en elég a 60 gr-os is. Felcsaliztam, megtöltöttem a kosarakat mindkét boton és bevettem a szerlékeket. Kezdetben csak apró csipkelődések látszottak a spiccen, többszöri bedobást követően lett az első komolyabb kapás a sodrás szélén. Ahogy bevágtam és húztam magam felé a halat a másik bot vég is remegni kezdett, ez volt az a pillanat mikor elvetettem a kétbotos horgászatot. Szépen terelgettem a halat, egy termetes leánykoncér landolt a merítőbe. Közben figyeltem a másik botot is, szerencsére megnyugodott, gondolom valami apróbb keszeg cibálta csontit.
Jól kezdődik ez a horgászat! Most már egy bottal folytattam a csatározást, újabb botlendítés a célhelyre. Két kapást között mindig dobtam újat így juttatva be több etetőanyagot. Nem kellet sokat várni, táncra perdült a spicc. Ej mi lehet ez? Ficánkolva húzta a szereléket kifelé jövet. Arra tippeltem ez is leánykoncér lesz, tévedtem, egy apró balin mosolygot rám a széles szájával. Barátocskám neked még nőnöd kell egy kicsit, vízre bocsájtottam. Irány vissza a családodhoz!

Leánykoncér	Balin

Újabb várakozás, nem mondhatnám unalmasnak, mert üres bevágások szép számmal akadtak eközben. Látványos spicc vég bólintásra lettem figyelmes, gyorsan lereagáltam egy határozott mozdulattal. Érződött az ellenállás a zsinór felől, lassan tekertem a hajtókart, közelebb és közelebb akartam húzni a zsákmányt a parthoz. Pár pillanatig nem is volt nehéz, de közelebb érve heves ellenállást tanúsított. Nem erőltettem, csak fárassza magát, sikerült a merítőbe irányítani, egy szép dévér lett a siker záloga. Felbuzdulva dobtam újat, nem telt öt perc újabb kapás, megint bevágás, ismét egy dévérben gyönyörködhettem. No ez már döfi! Bevetés ismét, negyedórára nőtt a várakozási idő, spicc lazulás jelezte, hogy ismét akadt érdeklődő a csali iránt. A mozdulat sor ugyanaz, mint az előbbiekben, fárasztás után ismét dévérrel köthettem barátságot.

	Dévérek

Nagy volt az örömöm, hisz egy forró délelőtt hirtelen ennyi halat fogni, és még messze nincs vége szerintem.
Mennyire igazam lett, igaz kicsivel többet kell várni a következő kapásra. Újabb leánykoncér kért felvételt a merítőbe, majd szorosan követték újabb dévérkeszegek.

Koncér	Dévér	Dévér x

Ezt szériát egy vad botgörbítés lereagálásával folytattam. Komoly húzó erőt kellett megfékeznem, elsőre ponty jutott eszembe, kellet pár perc mire megpillantottam az uszonyost. Egy hatalmas koncér vonalait véltem felfedezni a vízben. Most kezdetem csak izgatott lenni igazából, meg kell szákolnom, megmérnem nem hibázhatok, mint múltkor a pontynál, amit annyira akartam és meglépett. Végül siker koronázta a küzdelmem megtudtam meríteni. Lemérve 2,415 kg súlyt nyomott.

Leánykoncér 2,415 kg

Gondoltam, ha eszik a hal akkor, most kell pecázni, bekevertem még egy adag etetőanyagot, és felállítottam a napernyőt is és folytattam tovább.
Jól is tettem, mert ami ezután következett az mesébe illő, dobásról dobásra egymást követték a balinok. Kisebbek, nagyobbak. A legnagyobb csak három centivel maradt el a mérethatártól. Iszonyatosan pörgős horgászat volt ez az időszak, balinok mellett leánykoncérok hada is felsorakozott, csatlakozott melléjük egy gyerkőc márna is.

		Balinok
Koncér	Koncér	Koncér	Kis márna	Amire csábultak

Kis idő elteltével azonban hirtelen nyugodtság lett úrrá a vízen, mintha hirtelen kihaltak volna a halak, még egy géb sem akart csontit ragadni. Váltottam csalit, gilisztára hátha még sikerül folytatni ezt az eredményes vonalat, de semmi. Próbáltam csalitüskén felkínálni négy sajtos pop up-t, szintén eredménytelenül. A nagy csend általában a nagyobb halak, illetve ragadozó jelenlétére utalhat.
Visszaálltam a csonti csokorra, mondván teszek egy utolsó kísérletet, ha nem lesz kapás akkor angolosan távozom.
Türelmesen várakoztam, hisz ezen a napon a Duna sok csodás hallal ajándékozott meg eddig. Végül a kitartás meghozta gyümölcsét, a spicc hevesen lebólintott és úgy maradt. Gyors bevágás, a zsinór látványosan elindult jobbra, kezdtem feltekerni, de csak ment jobbra. Már kezdtem azt hinni, hogy a fenékről egy ágat sodort oda víz, és azt húzom. Semmi nagyobb ellenállást nem éreztem, se bot remegést, már teljesen a jobb oldalamon volt a szerelék és a parthoz közel. Igyekeztem magam elé húzni és kivenni a szereléket és a vélt ágat, mikor heves rángást éreztem a boton, Óh! ez még sem ág. Kezdet valami keményen balra törni a víz alatt és erőteljesen rázta botot. Bizony ez hal lesz, de hogy milyen és mekkora azt nem tudtam. Annyit sejtettem nem öt kiló feletti mert akkor megszólalna fék. Hirtelen egy hatalmas leánykoncér alakja villant fel a vízfelszín alatt. Óvatosan bántam az ismeretlennel elkezdődött a végjáték, lassú, de heves pár perces fárasztás vette kezdetét, a bot lassan felőrölte a hal erejét, végül hagyta magát a merítőbe terelni.
Csak hüledeztem, mikor megláttam teljes valójában, egy nap két ekkora koncér, ez nem semmi! Meg kellett mérnem a súlyát, a mérleg 2,62 kg-ot mutatott, felül múlta az előzőt. Visszaengedtem, kissé kábán, de lassan elúszott a mélybe.

Leánykoncér 2,62 kg

Most, hogy fárasztás közben teljes erejével rám tűzött a napsugara, és éreztem a forró levegőt belégzéskor, eldöntöttem összepakolok, és haza indulok.
Azt gondolom a nagy hőség ellenére, nagyon kapókedvüknél voltak a halak, a Duna pedig adakozó kedvében volt.
Egy hatalmas pörgős élményekben gazdag horgászatot mondhatok magaménak.
Minden horgásznak hasonló jókat kívánok!