Október utolsó napja, az időjárás kellemes őszies. Minden feltétel adott egy feederes folyóvízi horgászatra. Irány a vízpart! A víz hőmérséklete is elég jó még 13,9 °C, a vízszint is normalizálódott.

Mivel az óra átállítás miatt korában lesz sötét, így a délelőtti pecát részesítettem előnyben, olyan tíz órától terveztem ezt véghez vinni. Web kamerát régebb óta figyelve, tapasztaltam nagyon sokan kijárnak mostanság a partra horgászni. Ez akkor szokott bekövetkezni mikor a riadóláncon elfut a hír „eszik hal”. Gondolom sokan márnára pályáztak, hisz itt a szezon ahogy mondani szokás.
Szerencsére nem szoktam adni a szóbeszédre. Lehet, pont aznap jó volt haljárás másnap viszont nem, a folyó mindig szeszélyes, és ez teszi széppé, érdekessé ezt a horgászatot.

Hely:

Mire megérkeztem már jó páran áztattak a zsinórt. Azért maradt még hely számomra, idézőjelbe téve „a kedvenc helyem” szabad volt. Később aztán a bal oldalon is felfejlődtek a pecások. Az előkészületek során láttam némi halmozgást a vízben, ez eddig jó.

Tanyaház	Szemben Szlovák oldal	Balra fő ág

Felszerelés:

Még mindig a jól bevált Nevis Vanity Carp Feeder 390 XXH 80-220 gr, O’reel Edge 6000 FS orsó, CZ Feeder Competition FC Method süllyedő zsinór 0,25, Nevis Vision fluorocarbon előke 0,16, horognak Gamakatsu A1 Team Feeder Strong Carp 10-es. Természetesen tartalékban még ott volt a Korum Big Water 390 cm 275 gr három részes, ami később jól is jött, Arno Intruder Carp Feeder Heavy 390 cm 60-120 gr.

Bot és orsó, zsinór megjelölve

Etetőanyag, csali:

Timár River Plus Big Cheese, turbózva halibut pellettel, ami eddig mindig sikert hozott, pluszban csonti báb és csonti került a keverékbe. Csontkukac és giliszta volt még a kínálatban.

Horgászat:

Szokás szerint egy üres kosaras dobással kezdtem, lássam hol áll meg a 150 gr-os körmös kosár. Távolság olyan 20-25 m körül volt, itt stabilan megállt most nem volt nagy sodrás, mint ezelőtt. Valahogy mostanában nem állt ki a hal rakós botos távolságra, mindig bentebbről fogtam.
Az előkészület után végre megtölthettem az alagút kosarat, a horogra csonti csokor került. Már repült is be a szerelék. Apróbb csipkelődések látszottak a boton, de határozott kapás nem akadt. Ahogy lenni szokott dobás dobást követett, ám egy alaklommal jobban rándult spicc, majd szünet, gondoltam megemelem és kitekerem, egy eltévedt géb csatalakozott a horogra. Bírom ezeket a parányi halakat akkor kapást csinálnak, mintha hatalmas ragadozók lennének. Aztán ráalszanak a horogra.
 

Következő bedobás után röviddel, erőteljes spicc rángatás következett, bevágtam, máris éreztem az erőt a zsinór végén. Magasra tartott bottal fárasztottam, hisz tudtam valahol biztosan lapul egy kő, ami mögé bebújhat a hal, ezt már tapasztaltam. Az akadómentes terepnek tűnő részen néhányszor megtréfált valami a mélyben. Sikerült is a szép paducot megszákolni.

Rögvest vissza is dobtam a szereléket, újabb várakozás, 5 perc után gondoltam frissítek, tekertem volna kifelé, de elakadtam ott, ahol eddig simán kihúztam a szerkót. Ez remek, próbáltam a jó bevált módszerekkel kiszabadítani, de a vége egy bent szakadás lett kompletten. ÓÓÓÓÓÓHHH!!!!
Sebaj van másik, elő a Korum botot, csak kosarat kell tenni rá, távolságot belőni és folytathatom. Meg is történt, ahogy leért a kosár rövid idő elteltével máris kapás, bevágás újabb paduc pihent a merítőben.

Ami ezután történt senkinek nem kívánom, az újabb bedobás után ismét bennszakadás, nem is értettem az egészet. Hát akkor szerelnem kell, pedig nem akartam az értékes perceket erre pazarolni. Gyorsan meg is lett, uni to uni kötés a dobóelőke főzsinórral, nagy hurok kis hurok megkötése, a vége annyival módosult, hogy 130 gr-os körmös kosár került fel.

130 gr körmös kosár

Reméltem most már semmi nem állhat a horgászat útjába!
A folytatás tényleg nyugalomban történt, a nyugodtságot csak az erőteljes spicc rántások szakították félbe, jöttek a szebbnél szebb paducok. Az utolsó előtti úgy megrázta a botvégét majd elállt a lélegeztem, már azt gondoltam és a szomszédom is, hogy egy termetes márna lesz. Most már tényleg olyan magasra emeltem a botot fárasztás során amennyire csak tudtam. Elég vehemens jószággal kellett szembe néznem, nem adta könnyen magát, bizony jó pár tiszteletkört leírt mire végre a merítőbe került. Nem márna, hanem paduc volt az erős ellenfél, nem is kicsi, így érthető lett számomra a vad ellenállás. Véleményem szerint a súlya 1,5 kg is lehetett, ahogy engedtem vissza éreztem a súlyát, és alig bírtam tartani a vaskos izmost testet. Utolsónak még sikerült szép példányt fognom.

Harmadik	Negyedik	1,5 kg	Hatodik

A kapások ritkulni kezdtek, sőt egyáltalán semmi jel nem utalt a halak jelenlétére. Lehet a szomszéd horgászok etetőanyaga csábította el őket, mondjuk náluk sem paducból volt a kerítés ahogy néztem.

Így aztán két óra után összepakoltam és elindultam hazafelé. Kellemes és eredményes október végi horgászatot tudathattam magam mögött. Ez egy ilyen nap volt, minden megfogott halnak örülni kell szerintem.
Soha rosszabbat.